Késői étkezés összefügg a hiperinzulinizmussal a prediabéteszben

A prediabétesz egy kritikus állapot, amely a 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, és a glükóz anyagcsere zavara jellemzi. A legújabb kutatások a táplálkozás összetételéről az étkezési időzítésre helyezték a hangsúlyt, arra utalva, hogy az étkezés időpontja éppolyan fontos lehet, mint az, amit eszünk. A tanulmány 297 prediabéteszes egyént vizsgált, akik átlagosan 59,5 évesek és 31,3 kg/m² BMI-vel rendelkeztek, és alapos anyagcsere-értékeléseken vettek részt, beleértve a szájon át történő glükóz tolerancia teszteket és részletes étkezési nyilvántartásokat négy napon keresztül. Az eredmények azt mutatták, hogy a nap első étkezésének időpontja, amelyet étkezés kezdete (ES) néven ismerünk, jelentősen összefügg a különböző glikémiás paraméterekkel. Minden egyes órás késlekedés az étkezésben 0,88 mU/l-rel növelte a koplalási inzulinszintet, míg a 120 perces inzulinszint 16,17 mU/l-rel emelkedett. Ezenkívül az inzulin alatti görbe (AUC) 1061 mU/l*perccel nőtt, ami magasabb inzulinválaszt jelez. A HOMA-IR, amely az inzulinrezisztenciát méri, szintén negatívan befolyásolta, 0,30 egységgel nőtt minden későbbi ES óráért. Továbbá, a Matsuda inzulinérzékenységi index 0,15 egységgel csökkent, ami csökkent inzulinérzékenységet sugall. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a prediabéteszes egyéneknek nemcsak az étkezés tartalmát, hanem az étkezés időpontját is figyelembe kell venniük. A korábbi étkezési ütemezésre való áttérés potenciálisan javíthatja a glükóz anyagcserét és csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ez különösen fontos, mivel a tanulmány figyelembe vette az életkort, a nemet, a napi energiafelvételt és a testzsír százalékot, megerősítve e társulások függetlenségét más változóktól. Aki a metabolikus egészségét figyelemmel kíséri, annak ez a kutatás hangsúlyozza a HOMA-IR és a koplalási inzulin szintek fontosságát, mint biomarkereket az inzulinrezisztencia értékelésére. A Metabolicum kalkulátorainak használatával az egyének nyomon követhetik ezeket a biomarkereket, és tájékozott táplálkozási döntéseket hozhatnak, beleértve az étkezési időzítés módosítását is a metabolikus eredmények optimalizálása érdekében. Összegzésül, ez a tanulmány hangsúlyozza az étkezési időzítés jelentőségét a prediabétesz kezelésében. A korábbi étkezés kezdete javíthatja az inzulinérzékenységet és csökkentheti az inzulinszintet, ami egyszerű, de hatékony stratégiát jelenthet azok számára, akik a metabolikus egészségük javítására és a cukorbetegség előrehaladásának megelőzésére törekednek.